-
by Dr. Medgyaszai Melinda
2022 május 1. napjáig legalább 20 országban észleltek szokatlan, ismeretlen eredetű és etiológiájú gyermekkori májgyulladás eseteket. 228 jelentett eset mellett 50 további feltételezett eset vizsgálata jelenleg zajlik, 18 esetben volt szükség májátültetésre.
A cikk kis betekintést ad abba hogyan működik a CDC Epidemic Intelligence Service (a CIA mintájára: Epidemiológiai Hírszerző Szolgálat). A legfontosabb: nem egyedül. A munkában toxikológusok, mikrobiológusok, laboratóriumi és egészségügyi szakértők vesznek részt megfelelően gyűjtött adatok, minták alapján. Amikor a CDC-t felkérik egy vizsgálatra (hatósági felkérésre indul a vizsgálat!) az első eldöntendő feladat: milyen adatok, minták, szakértők bevonására van szükség: például állati eredet esetén állatorvos. Hepatitis esetén – mivel számos ágens okozhatja – széleskörű szaktudásra van szükség. Patológusok tanulmányozták a májbiopsziákat, valamint a transzplantáció miatt eltávolított májszöveteket. A fellelhető vírusokat szekvenálták, összevetették az adott vírus előzőleg észlelt szekvenciáival esetleges változások felderítésére. Toxikológusok is bevontak, bár a földrajzi eloszlás alapján (Japán, Indonézia, Skandinávia, Közel-Kelet egyaránt) a közös expozíció nem valószínű.
Minden járványügyi kivizsgálás először három alapelemre koncentrál: Ki? Hol? Mikor? Ez a három információ segít fókuszálni, kialakítani a részletes kérdőívet, melynek alapján a vizsgálat próbálja feltárni minek lehetett kitéve a beteg, mit fogyasztott vagy tapasztalt. Ez az alapvető eszköz a hipotézis kialakításában: az információk széles körű begyűjtése, hogy lássuk vajon van-e valami, ami gyakrabban megjelenik az egyes esetekben.
Példaképpen a cikk ismertet egy melioidosis kivizsgálást, melynek négy esetéből kettő fatálisnak bizonyult. A kórkozó, a Burkholderia pseudomallei az USA-ban nem fordul elő, a páciensek pedig nem utaztak. A közös forrásnak végül egy indiai import aromaterápiás spray bizonyult.
A szakértő felhívta a figyelmet néhány zavaró tényezőre is. Előfordulhat, hogy adott országban eddig nem jelentették, vagy nem vizsgálták az adott betegséget, állapotot. A másik lehetőség az úgynevezett detektálási tévedés, mely amiatt jöhet létre, hogy a jobb, érzékenyebb tesztek használatával több esetet találunk meg, s ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy több eset lenne.
Bár a közfigyelem áprilisban fordult a májgyulladások felé a valóságban a kérdés kivizsgálása immár hat hónapja megindult, mikor az első ismert négy USA eset jelentkezett sárgasággal az alabamai gyermekkórházban két héten belül.
Sem a kórház gasztroenterológusai, sem a gyermekkori fertőzésekkel foglalkozó szakemberek nem tudták kideríteni mi váltotta ki a májgyulladást az előzőleg egészséges gyermekekben. Egy átlagos évben ebben a kórházban jellemzően négy vagy öt gyermekpácienssel találkoznak, akik esetében nem derült fény a hepatitis pontos okára.
Az adenovírus tesztelésre azért került sor, mert korábban előfordult adenovírus-kiváltott májgyulladás, azonban ez nem a 41.-es típusú volt.
Hasonló eset történt Skóciában, ahol az ellátó intézményben évente átlagosan 8 gyermek hepatitis eset jelentkezett, melynek körülbelül fele volt ismeretlen eredetű. De hirtelen két hét alatt csak márciusban nyolc eset jelentkezett, és visszamenőleges vizsgálattal még további ötöt találtak, s azóta még négy eset jelentkezett.
A másik fontos különbség a betegség súlyossága. Eddig a májgyulladás jellemzően enyhe volt a beteg gyermekek körében – most májtranszplantációig jutó májelégtelenség alakult ki több esetben.
A figyelemfelhívást követően az Egyesült Királyság többi területén is találtak megmagyarázatlan hepatitis eseteket. A nemrégiben közzétett jelentés alapján az itt jelentett 53 esetből 40 adenovírus pozitív, a további vizsgálatok során számos 41-es típusúnak bizonyult.
A további standard epidemiológiai kérdés: ki lesz beteg és ki nem?
Nincs családi halmozódás, mely a fertőzött élelmiszer vagy háztartási termék, mint okozó tényező lehetőségét csökkenti. Hasonlóképpen sem víz, sem toxikus eredet nem igazolódott.
Bár az adenovírus41 egy lehetséges kórokozó, a vizsgálatnak messze nincs vége. Nyitottak maradnak, keresnek tovább – ellentétben a „fotel-epidemiológusokkal” a neten, akik jobban tudják.
További teóriák is vannak még. Az egyik egy korábbi fertőzés által triggerelt MIS-C (multisystem inflammatory syndrome in children), melyet a COVID-19 kapcsán ismerhetünk. Ennek ellene szól, hogy az alabamai gyerekek esetei nem felelnek meg a MIS-C esetdefiníciójának. A másik teória, hogy a pandémiával kapcsolatos távolságtartó intézkedések miatt a korábban ártalmatlan kórokozók súlyos betegségeket tudnak okozni. De miért a hepatitis?