Egér vagy patkány, mint közvetítő gazda

Jól ismert, hogy a SARS-CoV-2 promiszkuos vírus, az omikronról pedig in vitro kísérletekben kiderült, hogy spike proteinje képes pulykák, csirkék és egerek ACE2 repectoraihoz is kapcsolódni.

Forrás: https://www.biorxiv.org/content/10.1101/2021.12.31.474653v1

Egy másik in vitro kísérletben az N501Y-Q498R mutációs kombináció képes volt patkányok ACE2 receptoraihoz kötődni

Forrás: https://www.biorxiv.org/content/10.1101/2021.12.23.473975v1

Az omikronban megfigyelhető egy-nukleotidos szubsztitúciót jellemzően laboratóriumi egerekben figyelték meg, nem annyira jellemző az emberekben előforduló mutációkra. Az egér-eredet mellett szólhat az is, hogy az emberekben általában a G-U szubsztitúció tipikus RNS vírusok esetén, de ez nem jellemző az omikronra. 
Forrás: https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1673852721003738?via%3Dihub

Ezesetben a rágcsáló populációban egy észrevehetetlen vírus populáció keletkezhetett, mely reverz-zoonózisként jutott vissza emberi gazdákba. Az állati rezervoár azt is megmagyarázná, miért nem találkoztunk előzőleg az omikronnal. 

Összességében: nem tudjuk. Pláne, mivel nem is keressük, hiszen a pandémia kezdete óta mindössze nem egészen kétezer állatokból izolált SARS-CoV-2 törzset szekvenáltunk. 

Az egyik lehetséges megoldás: a három scenárió kombinációja. 

Az omikron szerénységre tanít bennünket: ismereteink a vírus viselkedéséről, különösen lehetséges jövőbeni fejlődéséről korlátozottak.